Látóképi Csárda - Debrecen-Látókép (Hajdú-Bihar)

.
.
.
Ízletes, magyaros, felejthetetlen ízvarázst nyújtó ételekkel várja kedves vendégeit a Látóképi Csárda az év valamennyi napján! A közel 300 éves gyönyörű étterem Debrecentől mindössze 11 km-re, a 33-as főút mellett található. Különlegesség, hogy a népszerű csárdaéttermet megyei értékként tartja számon a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság, tehát a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény értelmében nemzeti érték a Turizmus és vendéglátás értékkategóriában.
A hangulatos, családias, teraszos csárdában 120 féle magyaros és házias étel közül választhatnak a betérő kedves vendégek, sőt, a remek konyha extra kívánságokat is teljesít, a pincérek pedig szenzációsak. A patinás csárdaétterem belső tere 80-100 fő, a kellemes, hangulatos terasz 150 fő befogadására alkalmas.

A legendák csárdája és a csárdák legendájaként elhíresült Látóképi csárda kiváló helyszíne esküvőknek, ballagásoknak, nagyobb családi, céges és baráti rendezvényeknek, tehát minden rendkívüli és különleges életeseménynek.
A Látókép csárda históriája immár történelem, és ehhez az érték karakterhez méltóan képviseli a hajdani csárdavilág kultúrturisztikai nívóját a mában is.

A csárda, mint épülettípus a XVIII. és XIX. századi Magyarország történeti ívébe illeszkedik bele, mégpedig igen jellegzetes, elsősorban alföldi-épületként. A hajdúsági csárdák a legjelentősebb város-és vásároshelyekre vezető utak mellett egynapi-félnapi járásra helyezkedtek el. A pusztai csárdák a török hódoltság megszűnése után kezdtek feltűnni jelentősebb számban az Alföldön. Ezek a törökdúlás során elpusztult falvak helyén az egymástól távol fekvő mezővárosok között nélkülözhetetlen pusztai vendégfogadók voltak az utasemberek és a vásározó kereskedők számára a megpihenést nyújtó pontok.

A Látóképi – hajdani nevén fegyverneki – csárda 1731-ben épült a mátai és az újvárosi országút elágazásánál, Kiss Gáspár és Szőke János tőzsérek vállalkozása által. Az 1816-ra dátumozott bővítési terv a szűknek bizonyult csárdaépületet alápincézett épületszárnnyal egészítette ki. Az épület alaprajza U elrendezést mutat, amely az oszlopos-tornácos L alakú főszárny fedett pincelejárattal történő kialakításából adódik. A főszárny tengelyében szabad tűzhelyes pitvar, balra az árendátor (bérlő) lakószobája, jobbra a “Bor ivó ház”, azaz a kocsma volt. Az ivóhoz “Bor mérő szék”, azaz söntés kapcsolódott, valamint az árendátor belső kamrája, ahonnan a borospincébe lehetett lemenni. A bővítés új részei és a belső kamrát megosztó fal ma is megvannak. Az épületről Ecsedi István 1930-as fotói adnak újabb adatokat, ezeken látható az 1987-es helyreállítás előtti állapot.
A csárdát az Országos Műemlék Felügyelőség 1985 augusztusában “városképi jelentőségű építménnyé” nyilvánította, a belső részletek: eredeti konyha, szabad kémény, vendégszobák, kályhafülkék védettek.

NYITVA: 7.00-22.00-ig
SZÉP kártya elfogadóhely!

Szeretettel és pompás ízekkel, különleges, patinás hangulattal várjuk kedves vendégeinket az év valamennyi napján!